|
|
|
2008-04-17 22:36:27, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Tehetetlen szemlélői vagyunk a kétszáz éves cukoripar felszámolódásának, nemzeti piacvédelemnek nyoma sincs.
Bezárják a szerencsi cukorgyárat.
,,Kontraszt" a mezőgazdaságról
Raskó György, az Antall kormány (egyik) földművelésügyi államtitkára, és Nagy Bálint egyetemi tanár, agrár szakértő vitatkozott a mezőgazdasági rendszerváltásról március 30-án a HírTv Kontraszt c. műsorában (http://www.hirtv.hu/belfold?article_id=207869&highlight_text=Rask%F3) Az alkalmat a szerencsi cukorgyár bezárása szolgáltatta.
Műsorvezető: Tehetetlen szemlélői vagyunk a kétszáz éves cukoripar felszámolódásának, nemzeti piacvédelemnek nyoma sincs. Azt a kérdést szegezte Raskó Györgynek mint korábban felelős politikusnak, sikernek vagy kudarcnak tartja-e az egykori eredményeket.
A külső szemlélő számára, a volt államtitkár, az egész vita során olyan helyzetben védte igazát, mint a sarokba szorított öklöző, akire ugyan zúdulnak a valóság csapásai, de a pontozók mégis döntetlenre állítják be a mérkőzést. Talán azért, mert az ügynek csak a tapogatásáig jutottak. Több egyéni kulcsmondat pedig azért sikkadt el, mert gyakran hárman vágtak egymás szavába.
Raskó "vegyes"-nek minősítette az eredményeket. Szerinte, menetközben kiderült, hogy a magyar élelmiszeripar nem készült fel, és nem állta a versenyt, különösképp az Unióhoz csatlakozás után.
Nagy Bálint: Ha valaki valamit kezel, tudnia kell mit kezel, és hova akar jutni. Ezzel szemben elszámolás, és terv nélkül estek a mezőgazdaság átalakításának egy titkos külső terv szerint, hogy lefékezzék, és termelő helyett piacot csináljanak az országból. Ő maga részt vett a mezőgazdasági vertikum rekonstrukciójában, tanúsítja annak műszaki versenyképességét. Ha valaki az egykori székesfehérvári tejüzemet, vagy a kabai cukorgyárat avultnak tartja, akkor neki nincs mondanivalója. Egyáltalán, mi volt a kormányzati koncepció? Hogyan jutott oda, hogy a föld vált a kártalanítás egyetlen eszközévé?
Raskó, magyarázatként, fölidézte az 1990-es csődhelyzetet. Pénz kellett a hiteltörlesztésre, ezért "a privatizációs verseny nem kedvezett a hazai befektetőknek. (A hazai banki kamat 30%-ra rúgott, míg a nyugaton fölvett hitelek maximálisan 8 %-ra. - B.L.) A nyílt tendereket a nemzetközi cégek nyerték".
Riporter: Nem érezték a felelősséget, hogy egy nemzeti kormány mindent elad? - hangzott az ellenvetés. - Miért nem gondolkoztak olyan holding-megoldásban, hogy magyar is vásárolhasson?
Raskó György: - A privatizációs bevétel kellett. A parlament kimondta a vagyonpolitikai irányelvekben, hogy a bevételeket adósságtörlesztésre kell fordítani. Az állami tulajdon ezt a célt szolgálta, az Antall-kormány arra kapott felhatalmazást. Két év multán a hazai vásárlókat is kezdték egzisztencia-hitelekkel támogatni, lehetővé tették a dolgozó kivásárlásokat. De az így megszerzett vagyont is tovább adták a külföldi befektetőknek.
Nagy Bálint: - Nem gondolták, hogy aránytalan a veszteség? Szerencs esetén is csak a piac kellett. Meg ott volt a korszerű növényolajgyártás...
Raskó György: - Az most a legnagyobb súlyt képviseli a Bunge cég tulajdonában. ,,Nem értem, mi a probléma."
Nagy Bálint: - Ha válság-megoldásra kellett a pénz, akkor miért volt szükség a Bokros-csomagra? Mit oldottak meg? Önök eladták a korszerű üzemeket, amelyek holland-, vagy dán mintájú holding-rendszerben a termelőkkel azonos vertikumban működhettek volna. Amikor ezt a szörnyű kiárusítást végezték, miről álmodtak, mi lesz a falvakkal? Széttrancsírozták a földeket, de milyen birtokrendszerre gondoltak, akkor, amikor három és fél hektárnyi parcellák keletkeztek, azok is három helyen?
Raskó György: - Az Antall-kormány családi gazdaságokat akart. Máig büszke vagyok rá, hogy ez jelentős mértékben sikerült. A gazdaságok 60-65%-a családi gazdaság, ami 40-45 ezer családot jelent. Egy-két évtizeden belül, biztosan versenyképesek lesznek a nyugati mezőgazdasági családi vállalkozásokkal. Az Antall-kormány ezért szedte szét - van, aki szerint szétverte - a szövetkezeteket. Tudatos lépés volt. Nem akartuk, hogy a szocialista-, vagy kolhoz típusú szövetkezetek fennmaradjanak.
Nagy Bálint: - Álljunk csak meg! Ön pontosan tudja, hogy a ma bejelentett családi gazdaságok száma 210 ezer. Ön most 40 ezerről beszél, és ha a mai tendencia érvényesül, akkor annyi is marad. De, ha olyan büszke arra, hogy 3 és fél hektáros családi gazdaságokat hoztak létra, akkor most miért egy több ezer hektáros gazdaságot irányít? Másik kérdésem: hogyan jutott Csányi úr 40 ezer hektárhoz, ami legalább 80 ezer (?) család életlehetőségeit veszi el?
Raskó György: - Csányi a Fidesz-kormány alatt jutott földhöz, őket kell megkérdezni. Én pedig mezőgazdasági vállalkozó vagyok, és nem családi gazda. Ilyen egyszerű...
Nagy Bálint: - De volt-e koncepciójuk, hogy mi lesz a magyar faluval? Elvették a közlegelőt...
Raskó György: - Az volt, hogy a mezőgazdaság demokratizálódik és nem tsz-elnök úr lesz... A statisztika szerint a 90-es évek óta minden évben nő a családi gazdák által művelt födterület aránya, a szövetkezeteké drasztikusan csökken, de a gazdasági társaságok földhasználata is zsugorodik. ,,Ez egy hosszú folyamat, soká fog tartani" (Ugyanezt mondták a szövetkezetek megerősödéséről korábban. - B.L.)
Nagy Bálint: - Vegyük elő a statisztikát. Körülbelül 1000 társaságként működő nagygazdaság van, és a családi gazdaságok 1%-a, amelyik a konszolidációs hitelből tud fejleszteni...
Műsorvezető: Milyen esély látnak, hogy valami változzon a magyar vidéken?
Raskó György: Hozzá kéne nyúlni a földtörvény földhasználati részéhez. A családi gazdaságok érdekében olyan irányított konszolidációt kéne folytatni, amelyben életképes méretű birtokok jönnek létre állami garanciavállalás mellett.
Nagy Bálint: De mi az életképes ön szerint?
Raskó György: - Kezdődik 50-100 hektárnál, és 500 körül lehet családi gazdaságnál a felső határ.
Nagy Bálint: - Földrendezés kéne! Most a gazdaságok 2%-a üzemelteti a földterület 46%-át. Olyan aránytalansá-gok alakultak ki, melyek társadalmilag elviselhetetlenek. Ha az a jelen irányzat marad, hogy 70%-ban a gabona, és az ipari növények termesztése uralkodik, akkor a mostani foglalkoztatottság is a felére csökken, és falun élni maga lesz a halál.
Raskó György: - Ezekhez a növényekhez az Unió adja a támogatást, az állattenyésztésre valóban kevés jut. De ,,ezt a kritikát visszafelé kell megfogalmazni"...
A jegyzetíró emlékszik a teljes anarchiára, amit a mezőgazdaságban teremtettek azzal, hogy nem a meglévő szerkezet fejlesztését tűzték ki célul, hanem ideológiai doktrinákkal aláaknázták. Szabolcsban a kuruc virtus is járta. Ott kezdték önkényesen kiszántani földeket a szövetkezetből a politikai bíztatásra. Csak arra nem gondoltak, hogy a szövetkezet korábban a gazdák helyett is gondolkodott. Az országos tervezés megszűnt, az értékesítési hálózatot fölégették, és a vaktában termelésre rámentek a vagyonkák. A Nyírség több községében rohadt az egész határ a visszaszántott terméstől. A Tsz-elnököknek valóban olyan helyzetük volt, mint az egykori földesuraknak, aki soha nem volt egyformák. De hogy a vidéknek ezek a gazdái eltüntek, az űrt nem töltötte ki semmilyen polgárosodás. Az ócskavas értéken megvásárolt gépekkel néhányan jól jártak, de pl. a fél kilométeres öntözőgép csöveit a házi vízvezetéken kívül nem használhatták másra. Lesujtó volt a gátlástalan rombolás látványa, majd a földekre való licitálás. A televízióban a Raskót megelőző államtitkár, Sárossy László arról tartott felvilágosítást, miként beszéljenek össze a licitáló gazdák, hogy a föld ára ne szökjön égbe. Vagyis az állam egyik embere vezette a licitálást, az államtitkár meg a hírközlésben biztatott, hogy játsszák ki az államot. Így festett ez. Ma már csak azt firtatjuk, hogy milyen vasszigorú kényszer követelte az esztelen prédálást. Vagy mindent hagyni kell, hogy döntsön a spontenaitás, illetve az Unió érdekei? Nincs szükség magyar gazdaságpolitikára, tudományra, és felvilágosításra?
Lejegyezte és kommentálta:
Bokor Levente
2008 Apr 17
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: vállalkozásokkal, felvilágosításra, birtokrendszerre, demokratizálódik, garanciavállalás, életlehetőségeit, felvilágosítást, mezőgazdaságban, földművelésügyi, vagyonpolitikai, megerősödéséről, mezőgazdaságról, szövetkezeteket, székesfehérvári, fennmaradjanak, piacvédelemnek, felhatalmazást, kivásárlásokat, konszolidációt, versenyképesek, földhasználata, konszolidációs, szövetkezeteké, földhasználati, átalakításának, élelmiszeripar, magyarázatként, szövetkezetből, visszaszántott, csődhelyzetet, szövetkezetek, földesuraknak, privatizációs, befektetőknek, mezőgazdasági, vásárolhasson, kétszáz éves, szerencsi cukorgyárat, mezőgazdasági rendszerváltásról, szerencsi cukorgyár, kérdést szegezte, egykori eredményeket, külső szemlélő, volt államtitkár, egész vita, sarokba szorított, valóság csapásai, pontozók mégis, ügynek csak, tapogatásáig jutottak, magyar élelmiszeripar, mezőgazdaság átalakításának, Raskó György, Nagy Bálint, HírTv Kontraszt, Raskó Györgynek, Sárossy László, Bokor Levente,
|
|
|
|
|
|
| kétszáz éves, szerencsi cukorgyárat, mezőgazdasági rendszerváltásról, szerencsi cukorgyár, kérdést szegezte, egykori eredményeket, külső szemlélő, volt államtitkár, egész vita, sarokba szorított, valóság csapásai, pontozók mégis, ügynek csak, tapogatásáig jutottak, magyar élelmiszeripar, mezőgazdaság átalakításának, titkos külső, mezőgazdasági vertikum, egykori székesfehérvári, kabai cukorgyárat, kormányzati koncepció, föld vált, kártalanítás egyetlen, 1990-es csődhelyzetet, privatizációs verseny, hazai befektetőknek, hazai banki, nyugaton fölvett, nyílt tendereket, nemzetközi cégek, nemzeti kormány, privatizációs bevétel, parlament kimondta, vagyonpolitikai irányelvekben, állami tulajdon, célt szolgálta, hazai vásárlókat, dolgozó kivásárlásokat, külföldi befektetőknek, piac kellett, legnagyobb súlyt, korszerű üzemeket, termelőkkel azonos, szörnyű kiárusítást, gazdaságok 60-65%-a, nyugati mezőgazdasági, több ezer, magyar faluval, mezőgazdaság demokratizálódik, statisztika szerint, 90-es évek, családi gazdák, szövetkezeteké drasztikusan, gazdasági társaságok, hosszú folyamat, szövetkezetek megerősödéséről, családi gazdaságok, konszolidációs hitelből, magyar vidéken, földtörvény földhasználati, felső határ, gazdaságok 2%-a, földterület 46%-át, ipari növények, felére csökken, állattenyésztésre valóban, kritikát visszafelé, jegyzetíró emlékszik, teljes anarchiára, mezőgazdaságban teremtettek, meglévő szerkezet, kuruc virtus, politikai bíztatásra, szövetkezet korábban, gazdák helyett, országos tervezés, értékesítési hálózatot, vaktában termelésre, egész határ, visszaszántott terméstől, egykori földesuraknak, vidéknek ezek, gazdái eltüntek, ócskavas értéken, házi vízvezetéken, gátlástalan rombolás, földekre való, licitáló gazdák, állam egyik, hírközlésben biztatott, esztelen prédálást, vállalkozásokkal, felvilágosításra, birtokrendszerre, demokratizálódik, garanciavállalás, életlehetőségeit, felvilágosítást, mezőgazdaságban, földművelésügyi, vagyonpolitikai, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 662
- e Hét: 6170
- e Hónap: 14774
- e Év: 50715
|
|
|
Offline
